első sikerek, right now

egy labda a háloban, sok kéz a magasban pacsira, tapsvihar közben pedig tágra nyilt a pupillám.
az elején még nem is rémlett hogy edzömeccsünk van, a mezem itthonrol figyelt, én meg kicsit zavarban de melegitettem. aztán ott állhattam mellette. végig.
ejha :)

we very love each other. igen, még ilyen messze is.
nem lépek már többet a bazilika köveire, nem ülök a Duna partyra ki, mert megint kilépett valaki az életemböl. hát már barátnak sem lennék jo?
tiszta homály a jövö. lesznek-e még azok akik eddig voltak? és merre visz az ut? mert a cukroszsák már kiszorodott mind, nincs tovább. legalábbis most nincs... de talán nem is ebben az országban kell keresni a boldogulást. már ha nem a sportrol van szo.

kb 3 hét még...

miért tünik fényesebbnek a mult mostmár? mert a jelen mindig oly bizonytalan és ijesztö. még a hazai pályára is félek belépni, mert már mások hazai pályára. na nem mintha rosszul döntöttem volna. csakhát a változásokhoz alkalmazkodni kell. de van ami nem változik: az igaz barátság!

#22 - - -> #3

holnap randi a szokott helyen. ugyanazzal. de vajon változott e valami?

nagy teher a kisvállon, csöppet húzza, új hely, új emberek, most figyelni kell 60 percig, pláne, olyas valaki mellett, aki elég fényesen csillog ahhoz, hogy felnézzenek rá.
tegnap végre party volt a javábol oly hosszu idö után, jo volt. de nehéz 1 év következik...