egy labda a háloban, sok kéz a magasban pacsira, tapsvihar közben pedig tágra nyilt a pupillám.
az elején még nem is rémlett hogy edzömeccsünk van, a mezem itthonrol figyelt, én meg kicsit zavarban de melegitettem. aztán ott állhattam mellette. végig.
ejha :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése