2009. december 31., csütörtök

1 év alatt

január elsö napját bár Ági és Odri mellett töltöttem, mégsem volt az igazi. hamarosan szakitottam az akkorival és megkezdödhetett pár hetes szingli életem. akkoriban ujra csapatcenrikus lettem igyhát mentem velük inni sürün. igy történt ez egyik blahás kocsmázásunkkor is, mikor már épp indulni akartam, hirtelen belépett a késöbbi nagy ö. majd livingroom, az év egyik legjobb partyja volt, a kövi sem lett volna rossz, de a jéger levett a lábamrol. de ahogy reggel ébredtem, az feledhetetlen volt. és zöld.
március: Odri elment. és jogsit szereztem. (végre) Dioval iszonyu sokat találkoztam és jo volt. és rossz is. elkezdett menni a játék -csak magyarosan- és jöttek a viták. sajnos.
április: floorbuli: az év egyik legjobb bulija2 volt. és a békülösfázis.
májusban elkezdödött a sokhetes huzavona, Odri hiánya csak erösödött. vizsgák, amikre kivételesen sikerült normálisan felkészülni. juniusban meg már uj csapatokban edzettem és végül eligazoltam a CHba. (....)
szoval 2 wsessel karöltve eligazoltunk. najo nekem kicsit már sok volt a magánéleti problémákbol is, ettöl függetlenül velük(ws) jártam el bulizni.
a nyár azzal telt, hogy meggyöztem magamat arrol, hogy valojában nem is nekem valo a cukrász munka, ez egyébként elég gyorsan ment és akkor jött a pánik, hogy ha nem az leszek, ami a 3 éve dédelgetett álmom akkor mi? és az ezzel járo pánik...akkoriban kaptam pár munkát, pár igen jo munkát, ahol sok tapasztalt embert ismertem meg. mind mondott némi okosságot, mig végül az egyik azt mondta, hogy majdcsak szembejön vmi, nem kell aggodni. persze erre az ember akkor rázza a fejét csalodottságában.
és persze egyedül töltöttem a nyarat, mármint olyan értelemben, hogy tesom kiment amerikába :O totál sokk, teljes letargia. télleg rossz volt.
szoval a sok parázás mellett saját edzés tervemet követtem és futottam és csak futottam, hogy az uj csapatomban/nak megfeleljek és birjam fizikálisan. közben a rövid ismerettségünknek Viktorral hamar véget vetett a lila köd, amit eléggé sajnáltam. meg azt is, hogy nem a neumannba igazoltam, mert sok jofej embert ismertem meg ott is.
hogy jobban teljen a nyár -najo nem csak ezért- kaptam egy kiskutyát, aki már iszonyu okos, km hiányos, és egy tündér.
szeptembertöl megkezdödött a floorball öszi szezonja -dejo is ez igy leirva-és ugy játszottam, mint egy fiatal ujonc, akinek még sokat kell tanulnia. sok edzésre jártam, megtehettem, nem volt munkám, a suliba is csak heti 4 orát töltöttem. és aggodtam mi lesz a jövövel. Odri hazajött. de én nem mentem ki a reptérre. rossz döntés. kiakadt. jogosan. de nem azért nem mentem ki mert nem szerettem, mert nem érdekelt, hanem mert tényleg azt gondoltam, hogy csak az utban lennék. az ember sokszor gondol hülységeket. aztán persze rendezödtek a dolgok és szerettük egymást. aztán persze összevesztünk. és már számolni sem tudom hány honapja, de nem beszélünk. hát ez az év legszarabb fejleménye. és igazibol a fenenagy büszkeségem miatt van. meg persze miatta:D, nehogymár csak én tehessek rola. valljuk be, ha ez régen történt volna nem igy lett volna. még mielött összehoztuk öket Gével.
nikosszal ujra joban lettem, olykor tul joban-és a bor mindkettönk ellensége. igyhát lassan kirakhattam a cédulát, hogy majdnem minden exemmel joban vagyok... kaptam egy munkát a csopában és egyre többet hostessként. ami nem álmaim meloja de egyenlöre nem rossz. emellett szakdogairás nap mint nap. szo logok az msnen, ami olykor káros eredményeket ért el a szingliségemmel kapcsolatban, egyszer keményen bele is estem saját csapdámba. de nem bántam meg, mert az az éj igen jol alakult. de annak is már vége.
aztán soksok buli a csajokkal. oh igen, azok jo bulik voltak: dokk; enikövel nem sokmindenre emlékszünk, söt egyes részeire máshogyan :), livingroom, ismét joparty. tuljoparty. és az utolso exxel is kibékültem. de mégsem megy olyan simán ez a haverkodás...
összel elkezdtem önkéntes munkámat egy gyerekotthonban -amit senki nem bir megjegyezni,pf.lol. ez nagyon jo.
és jelentkeztem, hogy elhuzhassak az országbol. ennek még sikerülnie kell, de aszem csak jövöre fog.
és itt vagyunk az év utolso napján az alábbi tényekkel: barátvesztés: 1. de az durva. balázs nem számitott annak. az szimplán hülye volt. mást nem nagyon vesztettem, ami értékes lett volna-najo anya sálját egy görbe szürke este után, hihihi :) nagyon sok uj embert ismertem meg, és sok barátom is lett. :)
(törölt rész...)
de kitaláltam mit szeretnék csinálni és minden megteszek érte. :)

2009. december 16., szerda

igazibol szeretnék sürübben irni blogot, de sztem csak a fontos dolgokat érdemes itt megosztani. fontos például, hogy ma reggel intenziv hoesésre ébredtem. szoval igencsak itt a tél! de nem fázom, legalábbis itt bent nem a meleg kandallom és egy bögre forrocsoki mellett. najo forrocsoki nélkül. éljen a tejcukor! és kandallo sincs...de lehetne.
igazibol sosem volt alkalmam még rájönni arra, hogy a barátok mennyi mindennél többet érnek. csak most. de miért épp most?
uj: Anita, Zsófi :)
de régi is van: V.

még el sem mentem de már most vissza sem akarok jönni...

2009. december 10., csütörtök

akkor most elmondom

uj szokás: house?!
nehéz ugy lazulni, hogy egyetlen egy arcot keresünk egész este, ígyhát jobbnak láttam a pulthoz sétálni és végülis nem is tettem olyan rosszul...

törések
várom a pillanatot mikor a varázspálca rákoppint a fejére és felébred az álombol. de akkor sem. ne tudjon már az jobban mindent aki le sem szar, föleg ugy hogy Olykor beleolvas ebbe a szarba.(tudom szoism:P) de minek olvas bele? (szoism2) miota elváltak utjaink annyi joarc vesz körül és azt TEHETEM ami tetszik. hegyibeszéd nélkül.
uj csajom van: kinga :)

a mult elmult(?) .... vannak még csodák; sorry, egy arc

2009. december 2., szerda

igen, ez az a hely, ahol bármit el lehet mondani *közvetlen következmények nélkül. a többi meg amugy sem érdekel. de ez sem meglepö. szoval megvárom azt mig rájönnek páran, hogy ismét igazam volt (hohoho, arcom már alig fér át a Bécsi kapun:) de ennek az az oka, hogy ilyen már elöfordult párszor, és reméljük még fog is. bár a bikák olykor faltörésben utánozhatják fejletlenebb elödjeiket, de be kell valljam, még sem intelligensebbek náluk. föleg egy olyan környezetében, amely még jobban tökéletesiti öntörvényű és makacs énjük kibontakozását. de sebaj, vannak még ikrek akik nem vesztették el a fejüket. vagy pont hogy már annyira elvesztették, hogy ez sem érdekli öket?
háhá, mekkora poénnal gazdagodtunk az elmult honapban: jaj ne menj el, mi lesz igy velem? miért most mi van, hogy ugyanazzal kezdödik az irányitoszámunk, oszt már a vállam is barna a nagy érdeklödés hiányátol. lol.