azt irja ez a szerkezet 243 bejegyzes. mit lehet errol az unalmasan hullamzo eletrol ennyit irni?

most epp nem a honvagy sujt hanem az ottani hon reszletei hianyabol adodo fajdalom. azok melyek semmitmondo elemek voltak a szurke hetkoznapokban, most egyszeriben mind teret nyertek gondolataimban. blablabla...

ha visszaroppenek a valos eletembe, akkor nehezen de sikerul felfogni, hogy miert mit kellett felaldozni.

ugy jottem ki hogy menekultem. a multambol a multamtol. ugy jottem ki hogy soha nem akarok hazamenni. most a haza hianyzik. az egyetlen hazam. ugy ahogy van. szakadtan, rongyosan. de az a hazam. bla bla bla...

jo magyarhoz hiven mikor gondolkodom egyenlonek mondhato a celtalankesergessel altalaban.

valojaban pedig nem is errol akartam megemlekezni, hanem arrol hogy vegre vmi jo tortent a szinfalakon tul. 3 hetnyi holland tanulas utan -mar majdnem ezt a mondatot is le tudnam irni hollandul - kezdodik az ujabb menet a nemes cel erdekeben hogy vegre legyen allasom a szelmalmosoknal. sokfele neppel toltottem egyutt a 3 het heti 5 napjat napi 3-3,5 orajat. ami igen jot tett a szocialisabb felemnek, es ujra kicsit diaknak - gyereknek - erezhettem magam. az egyik legnehezebb dolog az eletben; elfogadni hogy tobbe nem vagy gyerek..

jovore jelentkeznem kell az egyetemre, mert meg mindig ez megy jol: tanulas. amig kepes ra az agyam addig kell csinalni.

vaaa

nem vagyok jo emigransnak. magyarnak vagyok jo. honi magyarnak. otthoninak...

martir aki kirabol a szemem lattara....

4 ev utan is 12.be

nos igen, 12.be mindig 12.be marad. nekunk legalabbis. egy rovid megemlekezessel azert mar regota tartozom ennek a huszonakarhany embernek, na nem mintha vki elhullott volna, de vminek vege lett.
es ennyi ev utan is nehez elfogadni. persze az embernek a mindennapok forgatagaban mar nem jut ideje sirankozni ezen, de sosem fogjuk feledni azt a 8 evet. a minap epp mesebe kezdtem holland otthonomban, hogy tenyleg milyen egyediek es utannozhatatlanok voltunk. - mi legalabbis mindenfele egocentrikus vilagkep nelkul allitjuk ezt - mert ugyan ki mas unnepelte volna az osztalykaracsonyt osszetolt asztalokkal a terem kozepen, hosszas tervezes soran letrejott szedd magad - svedasztal- vacsoraval, megteritve, kioltozve, karacsonyfat gondosan diszitve vagy a fiuk altal lebombazva. es meg a gemnek is helyet juttatva. mert o volt a mi kis haziallatunk.ami szinten neha megsinylette a fiuk szunetbeli csatait, de azert tulelte a 8 evet velunk.
de barmelyik irodalom orat emlithetnem vagy a vilaghiru szalagavatonkat de a kampany is ugye benne volt a TVben :)
a sztaremlekek sora hosszu de nem emlitenek most ennel tobbet -a konnyeim es az egyeb folyadek jellegu dolgok nem kivanatos tavozasa okan.

visszajovok, en mindig visszajovok

gondolkodasmod valtassal biztositva van a tulélés. eddig volt ám paradicsom: mikor Á.val röhögtünk a morrisonsban a huspiac felvonuloin, vagy jason statham csabos mosolyja elöl bujkáltunk a koktéljaink mögé. de az is igen remek móka volt, mikor D.val folyton mekis fagyit toltunk a köruton, közben átélve a régi emlékeket, mikor meg 4tagu volt a duonk...kedvenc neumannosaimat palankon kivüli pletykait el-elhallgatvan latom magam elött az idöt mikor meg en is ott alltam a palyan remego kezeim közt a fura vegü bottal mig el nem kezdödött egymas apritása...
vagy E-vel hasonlo eletunk megtargyalása közben az egy asztalnal ülö osztaly nagy reszet latvan megnyugodtam, senki nem valtozott, mindenki ugyanolyan poenokat nyom es csak remenykedhetek, hogy mire megint visszajövök még marad minden igy, mert mi voltunk a legjobb osztaly! oh a balassis evek...hianyoznak az ember eleteböl 4 ev utan is. vegulis furanak mondhato hogyan verbuvalodott ossze a mostani lánycsapat 3 különbözö klikkböl: E,F,K+T,Á+jomagamat is besorolvan meg olykor meg aki haza teved. sosem feledem a jo kis partykat, többségüket sikerült meguszni nagyobb botrany nelkül és persze köszönet jar E-nek, hogy mindig rendelkezésünkre bocsatot egy fedelt az afterpartyra/pihenesre.

végül mindenkivel egy közös téma maradt. a jövö es hogyan léte. mert groban ha kinézek a szobam ablakan nem latom a szomszedot dugiban cigizni, arcomat nem csapja meg a körut szmogos levegöje, nem kell aggodva utaznom es egy esetleges menekulési utvonalat kitervelnem az ellenörök elöl, nem fut elem a kiskutyam es a cipöimet sem rágja szet, éjjel aludni is tudok, mert nem orditatjak mellettem ejfelkor a hangszorot...
ilyen elet ez. jobb?!

na a kesergest felreteve es jo-létemet mérlegelve, van egy amit itthon sosem talalnek, eshat erte...remelem azt mondhatom kesöbb mikor mar honvagyamat is leküzdöttem, hogy megerte

tuleles jelszava: mobilitas.