2010. június 19., szombat

madeline

10 napja nem lattam. . . es nem is tudok roluk semmit.
nem lesz tobb hintaztatas a kertben, csokis kenyerkenes reggelire, kookjetijd a gymben, anyu otthon vane kerdes, ugye jan harmen kesobb er haza mint anyu kerdes, kejtimonster kapja el madelinet...
mikor legeloszor lattam...uristen de kicsinek tunt. ez volt az elso gondolatom vele kapcsolatban. ejjel volt es felebresztettuk valszeg egyik legedesebb almabol - sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot. - hamar megszokott, megkedvelt mert mar az elso napon leultem vele jatszani. aztan megtort egy kicsit, visszavett a tempobol, es nem szolt hozzam. sokat kellett vele jatszanom hogy ezt levetkozze...aztan ahogy telt az ido ugy olvadt a jeg es totalisan eltunt s csak az allando jatek maradt meg hogy ne mozduljak el mellole. ugy volt teljes az elete ha az anyja es en is ott vagyok. az apjat csak eleinte hianyolta annyira hogy megszakadt a szive mikor ra gondolt...ram is ez a sors var. majd vki uj lep az eletebe es elfelejt, bedob a sarokba mint egy regi jatekszert...

nincs ennek ertelme...de akkor minek van...???

Nincsenek megjegyzések: