visszajovok, en mindig visszajovok

gondolkodasmod valtassal biztositva van a tulélés. eddig volt ám paradicsom: mikor Á.val röhögtünk a morrisonsban a huspiac felvonuloin, vagy jason statham csabos mosolyja elöl bujkáltunk a koktéljaink mögé. de az is igen remek móka volt, mikor D.val folyton mekis fagyit toltunk a köruton, közben átélve a régi emlékeket, mikor meg 4tagu volt a duonk...kedvenc neumannosaimat palankon kivüli pletykait el-elhallgatvan latom magam elött az idöt mikor meg en is ott alltam a palyan remego kezeim közt a fura vegü bottal mig el nem kezdödött egymas apritása...
vagy E-vel hasonlo eletunk megtargyalása közben az egy asztalnal ülö osztaly nagy reszet latvan megnyugodtam, senki nem valtozott, mindenki ugyanolyan poenokat nyom es csak remenykedhetek, hogy mire megint visszajövök még marad minden igy, mert mi voltunk a legjobb osztaly! oh a balassis evek...hianyoznak az ember eleteböl 4 ev utan is. vegulis furanak mondhato hogyan verbuvalodott ossze a mostani lánycsapat 3 különbözö klikkböl: E,F,K+T,Á+jomagamat is besorolvan meg olykor meg aki haza teved. sosem feledem a jo kis partykat, többségüket sikerült meguszni nagyobb botrany nelkül és persze köszönet jar E-nek, hogy mindig rendelkezésünkre bocsatot egy fedelt az afterpartyra/pihenesre.

végül mindenkivel egy közös téma maradt. a jövö es hogyan léte. mert groban ha kinézek a szobam ablakan nem latom a szomszedot dugiban cigizni, arcomat nem csapja meg a körut szmogos levegöje, nem kell aggodva utaznom es egy esetleges menekulési utvonalat kitervelnem az ellenörök elöl, nem fut elem a kiskutyam es a cipöimet sem rágja szet, éjjel aludni is tudok, mert nem orditatjak mellettem ejfelkor a hangszorot...
ilyen elet ez. jobb?!

na a kesergest felreteve es jo-létemet mérlegelve, van egy amit itthon sosem talalnek, eshat erte...remelem azt mondhatom kesöbb mikor mar honvagyamat is leküzdöttem, hogy megerte